HTML

Mindennapos konyhacsaták

Naponta vívjuk a csatákat, ellenséges terepen, bizalmatlan benszülöttek körében. Ez egy háború krónikája, mely sosem érhet véget és fellángol minden nap, újra, meg újra.

Friss topikok

Linkblog

Mákos guba

2009.03.02. 15:00 Before


A kifliből készült édességek királynője. Sajnos manapság sok helyen lejáratják, minden bevásárlóközpontban árulják 1-2 helyen, házhozszállítós cég se nagyon van nélküle. Nem elég, hogy porig gyalázzák ezt a fantasztikus finomságot, de nem általják vaníliaöntettel is nyakon vágni (persze valami porból készült "finomsággal"), hogy a pusztítás teljes legyen.
A mákos guba sajnálatos módon egyáltalán nem képezte a családunk étkezési szokásának részét, először úgy 8 éves korom körül ettem, a szomszédnál. Átmentem játszani a helyi kiscsávóhoz és amikor leültek vacsizni, hagyagul megkérdezték, hogy kérek-e. Meghaltam ott helyben. Sajnos hiába próbáltam az élményt átadni jóanyámnak, még évekig várnom kellett, mire a mákos guba befutott hozzánk, Tihi bácsi személyében. Később aztán a tőle tanult receptet finomítgattam egy kicsikét, így lett nálunk rendszeres vendég.

Persze ide is illik az, amit a kiflikochnál már leírtam, nincsen mákos guba normális kifli nélkül! Ha sikerült hozzájutni, vegyünk nyolc darabot (négy személyre), de érdemes nagyobb mennyiségben csinálni, úgyis elfogy. Nézzük ki a célnak megfelelő jó nagy jénai edényt, és annyi kiflit vegyünk, hogy biztosan megtöltse. Második alkalommam már nem lesz probléma, elsőre meg inkább többet vegyünk, mint keveset.
A kiflit szikkasszuk nejlonzacskóban egy napot, majd karikázzuk fel egy-másfél centi vastagon. Egy liter tejet forraljunk fel, hűtsük le, édesítsük pár deka cukorral és 1-2 rúd vanília kikapart magjával, vagy vaníliaesszenciával (de végszükség esetén vaníliás cukrot is használhatunk). Kellemesen édeskés és vaníliaízű legyen, de mindenféle túlkapásoktól mentesen. Készítsünk elő egy szép kövér citromot (nagyobb mennyiség esetén kettőt), amit alaposan mossunk le forró vízben, hogy a viaszos penészedésgátló bevonat lejöjjön a héjáról. Még jobb, ha kezeletlen citromot tudunk használni, de az elég nehéz beszerezni. Szükségünk lesz továbbá egy mackómézre, vagy bármilyen egyéb tubusos, könnyen csurgatható és szabályozható mézre. A típusa nem lényeges, használja mindenki, amit leginkább kedvel. Természetesen a legfontosabbról nem feledkezhetünk el: kell egy adag darált mák. Nos, ez nem könnyű téma. Gyerekkoromban még a legtöbb ABC fel volt szerelve kávé- és mákdarálóval, manapság ilyen egyszerűen nem létezik. A mák apró, makacs kis dög, nem lehet csak úgy megdarálni, kell hozzá speciális mákdaráló (ami inkább egy kúpos őrlő, de ez végül is mindegy). Ha nincs ilyenünk és nem kívánunk beruházni, akkor a mákot - bár jóval kisebb hatékonysággal - megőrölhetjük kávédarálóban is. Ha így teszünk, a mákot fele arányban keverjük el kristály(!!!)cukorral, így a daráló szét tudja csapni a szemeket. A piacokon a legtöbb helyen egyébként lehet kapni darált mákot, ami nagyszerű lenne, azonban ezeket jó előre ledarálják, így a mák könnyen megkeseredik és kellemetlen csípős háttéríze lesz. Ha van bejáratott helyünk, vegyünk bizalommal, amúgy legjobb a saját daráló. A darált mákot 1-1 arányban keverjük el porcukorral (ha kristálycukorral őröltük, akkor erre nem nagyon lesz szükség), és szintén tegyük a kezünk ügyébe.

Nincs más hátra, mint a kiszemelt edényt jó vastagon kivajazni, majd hozzálátni a rétegezéshez. Ehhez fogjunk egy marék kiflikarikát, és hajítsuk a tejbe. Kicsit nyomogassuk alá, majd szépen rendezzük el a tálban, szorosan egymás mellé pakolva. Ha a kifli végét még száraznak érezzünk, adjunk neki még egy utat a tejben, de ki ne dobjuk, a kifli csücske a jutalomfalat a gubában! Természetesen a mártogatást is ki kell tapasztalni, száraz semmiképp ne maradjon, de ne is ússzon a tejben. Ha egy sort letettünk, egyenletesen, kellemesen vastagon szórjuk meg cukros mákkal. A mákra csorgassunk vékony sugárban mézet, és reszeljünk rá citromhéjat. Egyikből sem kell túl sok. A 20-22 centis tálam esetében egynegyed-egyharmad citromnyit reszelek egy sorra, ami persze a citrom méretétől is függ. Innentől kezdve ismételgessük a folyamatot, amíg ki nem fogyunk a kifliből, vagy be nem telik a tál. Mindig egy sor kifli, rá a mák, méz, citromhéj.
Kivételt csak az utolsó sorral teszünk, ott a mák alá kerül a méz és a citromhéj, hogy ne égjen meg. A felső réteg mákra daraboljunk egy kevés (5-10 deka, mérettől függően) vajat, majd 160 fokos sütőben süssük körülbelül egy órát. Néha nézzünk rá, a mákréteg szépen ropogóssá kell válljon, de ne szenesedjen el nagyon.
Frissen, melegen szedjük kistányérokra és tálaljuk.

2 komment

Címkék: tej kifli édesség mák méz cukor citromhéj

A bejegyzés trackback címe:

http://konyhacsata.blog.hu/api/trackback/id/tr3974902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

lúdanyó · http://ludanyo.blogspot.com/ 2009.03.04. 19:38:01

Sikerült vennem elfogadható minőségű kiflit (G-Roby), aztán hosszas hezitálás után a mákosguba mellett döntöttem. Az élmény még friss. Nagyon-nagyon finom!!
ui.: fáradtságos munkával felszereltem a mákdarálót, aztán kiderült, hogy darált mákot vettem :). De legalább mákot.
Várom az újabb klasszikusokat.
Szia.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.03.04. 20:39:17

Nagyon örülök! :)
Neked legalább van mákdarálód! :)