HTML

Mindennapos konyhacsaták

Naponta vívjuk a csatákat, ellenséges terepen, bizalmatlan benszülöttek körében. Ez egy háború krónikája, mely sosem érhet véget és fellángol minden nap, újra, meg újra.

Friss topikok

Linkblog

Túrógombóc

2009.03.19. 12:00 Before


A túrógombóc egész érdekes evolúciós folyamaton ment keresztül az életem során. Anyámtól én ezt úgy tanultam,  hogy a túrógombóc egy sós étel, prézli, tejföl, kész. Ezen belül egy másik fejlődéstörténet kezdete életem első saját gyártású túrógombóca, amit sikerült fegyverkeménységűre készíteni, de ezen a szakaszon már sikerült szerencsésen túllendülni. Ugyanígy a hátam mögött maradt a túrógombóc (számomra) eredeti koncepciója, ugyanis a nagyméretű bennszülöttel való összeköltözésünket követően derült ki számomra, hogy léteznek emberek, akik ezt édességként fogyasztják. Végül beadtam a dereakamat és a túrógombóc szép lassan elindult az átalakulás rögös útján.

Veszek fél kiló túrót, amit alaposan összetörök villával, majd még krémesebbre keverem egy kevés tejföllel, esetleg krémsajttal, mascarponéval. Teszek bele egy kis csipetnyi sót, egy evőkanál cukrot, egy vaníliarúd kikapart magjait (vaníliakivonat, esetleg háborús időkben vaníliáscukor is megteszi), valamint belereszelem egy szép, alaposan megmosott citrom héját. Jól összekeverem, majd megkóstolom. Lágy ízű, nem annyira édes, mint inkább édeskés kell legyen, kiérezhető vanília- és citromaromával.
Két tojást kettéválasztok (ha kisebbek, lehet hármat is), a sárgáját hozzákeverem a túróhoz, a fehérjét pedig habbá verem. Most jön a dolog legnehezebb része, amiben mindig érzés után megyek. A felvert tojásfehérjét részletekben hozzáforgatom a túróhoz, úgy,  hogy közben mindig kevés búzadarát is hozzádolgozok. Egy adag fehérje, egy laza marék gríz, és így végig, amíg egy közepesen puha, laza, de azért tartással rendelkező masszát nem kapunk. Mindig megfogadom, hogy egyszer lemérem, mennyit használok, de valahogy csak kimarad állandóan, úgy 10 deka körül lehet. Ha van idő, érdemes egy bő félórát pihentetni, hogy a gríz kicsit puhuljon, de ha nagyon sietünk, megfőzhetjük azonnal. Ehhez egy jó nagy lábosban bőséges adag enyhén sós vizet forralunk. Amíg felforr, a túrós masszából (lazán, nehogy összenyomorgassuk!) formáljunk kb 5 centis gombócokat, majd tegyük őket a zubogó vízbe. Pár perc elteltével a gombócok feljönnek a víz tetejére, ha néhány lent marad, finoman piszkáljuk meg őket, mivel szeretnek a fazék forró aljához tapadni. Ezután még 10-15 percet főzöm, hogy a gombócok közepén is átfőjön a gríz. Ha már úgy gondolom, hogy kész egyet kettévágok és megvizsgálom a belsejét, megfőtt-e.
Sokfelé látni mindenféle kísérleteket, különböző gyümölcsös szószokkal, számomra azonban ez két kibékíthetetlenül összeegyeztethetetlen valami, a gombóc karakterisztikája egyszerűen kizárja, hogy valami vizes hatású gyümölcsös mártásba forgassák. A pirított zsemlemorzsa kötelező, viszont lehet dúsítani. Tíz deka mandulát száraz serpenyőben pirítsunk meg, majd daráljuk le. Egy percre vissza is tehetjük még a serpenyőbe, hogy száradjon. Néhány darabot ne daráljunk, csak késsel várjuk durvára. Kevés vajon pirítsunk jó minőségű zsemlemorzsát, szép aranyszínűre, majd keverjük bele a mandulát. Mandula helyett (esetleg mellett) finomra őrölt, nem túl édes keksszel is dúsíthatjuk, de ne vigyük túlzásba, mindenképpen maradjon meg kiérezhetően a zsemlemorzsa enyhén sós jellege.
Egy nagy doboz tejfölt simára keverek majd annyi porcukrot keverek hozzá, hogy édes, krémes szósszá álljon össze. Egyszerre kell érezni a tejföl savanykásságát és a cukor édességét, de semmiképp ne legyen gejl. Itt megint csak nem tudok súlyadatokat adni, ki-ki ízlése szerint cukrozza, kanalanként adagolva és kóstolva. A lényeg, hogy jól ki kell keverni, úgy lesz fényesen krémes állagú.
Nincs más hátra, mint a gombócokat leszűrni, tányérokra adagolni, meglocsolni kevéstejföllel, megszórni a zsemlemorzsával és tálalni. A tejföl maradékát tegyük mellé az asztalra, hogy mindenki ízlése szerint locsolhasson még rá.

14 komment

Címkék: tojás túró tejföl klasszikusok délidőben gríz

A bejegyzés trackback címe:

http://konyhacsata.blog.hu/api/trackback/id/tr601011190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vesta008 · http://vesta.blogspot.com 2009.03.19. 14:01:55

Nagyon jónak tűnik ez az átalakított recept, és klassz a fotó a gombócról! Még húsvéti nyuszi is lehetne belőle :)

lúdanyó · http://ludanyo.blogspot.com/ 2009.03.19. 15:13:28

Megint nagy élvezettel olvastam az írásod :)
Ki is fogom próbálni ezt a változatot is.
Nálunk szilvalekvár (klasszikus, cukor nélkül sűrűre főzve) szokott még társulni a tejföl mellé.
Nem tudom, hogy nálad ez még belefér vagy már szentségtörésnek számít? :)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.03.23. 14:25:12

Köszönöm! :)

Lúdanyó: szentségtörés nincs, csak különböző ízlés. Egy jó vastag szilvalekvár egyébként már-már külön kategória...

lúdanyó · http://ludanyo.blogspot.com/ 2009.03.24. 14:19:16

Megcsináltam. Valamit nagyon elszúrtam a búzadara adagolásával, mert konyhacsatához illő keménységű golyókat produkáltam :-))
Sikerült viszont fogyaszthatóvá tenni így is: felszeleteltem a gombócokat, beletettem kivajazott tepsibe, a tetejére vajat és cukrot tettem és ropogósra sütöttem őket. Kifejezetten jók lettek! Így születnek az új ételek :)

Van még egy furcsa kérdésem: te fiú vagy lány vagy? :)
a csarnokban húsvásárlás közben az előttem lévő vásárló szerint fiú .. most nem írom le, hogy merült ez fel :) (hosszú, nem is fontos)
ezen a blogon lévő írásaid alapján nőneműnek mondtalak volna
A bűvös szakácson olvasott hozzászólásaid alapján viszont nem.
kösz

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.03.24. 16:08:50

A gríz adagolása kíván némi tapasztalatot, de majd kialakul. Jól megoldottad a dolgot, jó ötlet volt a lepirítás! :)

Na, az azért nem semmi, ha a hentesnél a VEVŐK már rólam értekeznek, hirtelen ezt nem is tudom hova tenni, komolyan! :) Még ha a hentesutánzattal keveredsz beszélgetésbe erről... Balázs a nevem...
Viszont cserébe leírhatnád, hogy merült ez fel?!

lúdanyó · http://ludanyo.blogspot.com/ 2009.03.24. 17:48:45

Köszönöm a választ :)

Elmentem ahhoz a henteshez a csarnokban, akiről C&V-nél is olvastam az ossobuco receptjénél. Gondoltam, hogy veszek én is ott csontos borjúlábszárat és kipróbálom végre. Előttem várt egy kedves szőke nő, aki érlelt marhahúst akart venni. Amíg várt, addig beszélgetett a hentessel, hogy milyen híresek már, ő is az interneten olvasott róluk. A hentes persze kérdezgette, kiderült, hogy pl. gasztroblogokban is lehet már róluk olvasni. Na itt már én is közbeszóltam, hogy tényleg én is onnan tudok róluk, és valahogy szóba kerültek más gasztrobloggerek, a szőke nő igen bennfentesnek tünt. Valahogy téged is megemlített, talán kollégák voltatok vagy még vagytok és úgy beszélt rólad, mint férfiről. Én meg nagyon csodálkoztam, valahogy az írásaid alapján nőnek képzeltelek. Az jutott az eszembe, hátha csak összekevert valakivel és nem Before hanem Beatbull, vagy ilyesmi.
Na, hét ez a történet :)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.03.24. 18:14:43

Köszi a sztorit! Nem ismerem a szőkét és fogalmam sincs, hogy került oda az a hajszál! :)

Erre a hentesre gondolsz, ugye?
azbeszt.blog.hu/2009/02/21/marha_jo_3

lúdanyó · http://ludanyo.blogspot.com/ 2009.03.24. 19:48:29

Igen, erre gondoltam :)
Különben egészen elképesztőek voltak a hentesutánzatok, úgy szolgáltak ki, hogy el sem hittem, hogy Magyarországon vagyok.
Elolvastam az írásod, megint elfogott a vágy, hogy most rögtön el kell menni a csarnokba és venni egy T-bone steak-et :)
de tényleg fogok venni, olyan régóta szeretnék megízlelni egy ilyen húst

próbáltam visszaemlékezni a beszélgetés részleteire, mégsem munkatársak voltatok, hanem talán valami tanfolyamra jártatok együtt. Biztosan főzősre :)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.03.24. 21:56:55

99% hogy nem ismert személyesen. Az, hogy nem ismert tanfolyamról, az 100%. Munkatársak se voltunk, az is 100% körüli...

terran 2009.04.01. 18:04:32

HÚ nagyon jó ez a blog. Valahogy a malackarajról jutottam át az azbesztre, és ott találtam valami eldugott linket ide.
Én csak most kezdtem el tanulni főzni, úgyhogy tényleg hasznos.

terran 2009.04.01. 18:13:04

Egyébként a témához is szólva, én még életemben nem hallottam sósan fogyasztott túrógombócról!

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.04.01. 19:03:34

Köszönöm! Örülök, hogy tetszik és hogy hasznosnak találod.
Pedig sósan is nagyon finom, tervezgetek egy sós verziót, belefőtt sajtdarabkákkal, némi sonkás besamellel.

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2009.04.17. 12:35:33

nekem mindig is édesség volt a túrógombóc. de én még a túrós tésztát/csuszát is cukorral eszem:)) kivéve persze, ha kapros, és harcsapörkölt van mellete...:)

ez a recept nagyon jónak tűnik, de aszem, ahogy eddig is tettem, ráhagyom anyámra a turógombóc elkészítését:))

Hajdu Imre, Gombos Levente 2016.06.21. 23:16:22

Elvesztettem a fonalat a gríz adagolásnál, de a krémsajtos adalék érdekes kísérlet. Legközelebb beszámolok róla...