HTML

Mindennapos konyhacsaták

Naponta vívjuk a csatákat, ellenséges terepen, bizalmatlan benszülöttek körében. Ez egy háború krónikája, mely sosem érhet véget és fellángol minden nap, újra, meg újra.

Friss topikok

Linkblog

Sima győzelem - Babkrémleves

2008.07.21. 21:01 Before

Egy régóta tervezett hadgyakorlat zárult igen simán. A győzelem ténye nem volt kérdéses, csupán a mértéke. A mai csata nehézsége inkább a hosszú előkészítésben rejlett, nem pedig az összecsapások bonyolultságában.

Pár hónapja tervezgettem ezt a levest, de mindig csak tologattam az elkészítését. Végül a tegnapi tortánál kénytelen voltam a vaksütéshez felhasználni leveshez vett fehérbabot, amit azonban nem dobtam ki, hanem úgyis mindegy alapon beáztattam, hogy másnap megcsináljam. Ez a sütés-áztatás igen érdekes eredménnyel zárult, ugyanis - bár némi extra munka árán - megoldotta egy nagy dilemmámat. A krémleves így sima és lágy lett.

Már a hozzávalók alacsony számán is látszik, hogy ez nem egy túlbonyolított fogás. Az egész végtelenül egyszerű, megfőzzük a babot némi füstölt húsnemű, egy fej hagyma és pár babérlevél kíséretében. Tehetünk még bele ízlés szerint mindenfélét, de ne ízesítsük túl, elég egy (fél) petrezselyemgyökér, egy kis sárgarépa, fokhagyma, esetleg egyéb fűszerek. Ha akarjuk a füstölt hús kimaradhat, akkor több ízt elbír az egész.
Szóval a dilemmám az volt, hogy miként fogom eltávolítani a babról a héját, miután megfőtt. Eredetileg úgy képzeltem, hogy hosszabb lében főzöm a babot és ha teljesen megpuhult, akkor szitán passzírozom át, ami akár működhetett is volna. Azonban a tegnap sütés miatt az áztatáskor egyszerűen kettéváltak a babszemek, ki lehetett pattintani a belsejüket, mint a blansírozott mandulát a héjából. Úgy döntöttem, hogy rászánom az időt és egy sorozatepizód alatt megpucoltam a fél kiló babot.
Egy lábosban kevés vajat forrósítottam és pár percig forgattam rajta a babot. Hozzádobtam a pár gerezdre vágott hagymát, illetve minden hozzávalót a kolbász kivételével és némi kakukkfüvet. Só, bors került még bele, de csak mutatóba, az ízét csak a végén állítottam be. Felöntöttem vízzel és lassú tűzön puhára főztem. Közben néha pótolni kellett a vizet.
Amikor megpuhult, kiszedtem belőle a darabos részeket (babérlevél, hús, illetve, ha tettem volna bele, akkor az egyéb zöldségeket is), a hagyma már rég szétfőtt. A babot egy kevés tejföllel és némi tejjel összetudmixoltam egy botmixerrel, majd szitán átszűrtem. Addig higítottam tejjel (lehet gyenge húsalaplével is, úgy könnyebb lesz), amíg megfelelő sűrűségű lett, utána beízesítettem sóval és kevés őrölt borssal. Elbírt volna egy kis őrölt csilit is, de a csípősséget most más irányból biztosítottam.
Az enyhén csípős paprikáskolbászt kis kockákra vágtam, vajon megpirítottam, majd itatóspapírra szedtem. A levest kimertem, egy-egy kanál tejfölt tettem a közepére, beleszórtam egy adag lepirult kolbászt és kicsit meglocsoltam a tetejét extra szűz olívaolajjal. Ez utóbbi sajnos a fotóról lemaradt, de nagyjából ílyen lett:

a tábornok szerint: első kísérletnek kimondottan jó, bár kissé karakteresebbre sikerült, mint számítottam. Ami leginkább meglepett, hogy a bab így elkészítve mennyire hasonló ízű és állagú, mint a többi szárított hüvelyes.
nagyméretű bennszülött szerint: nagyon finom lett, ilyen lehet máskor is.
kisméretű benszülött szerint: kérek tejbegrízt!

Szólj hozzá!

Címkék: leves bab kolbász füstölt szárazbab oldalas

A bejegyzés trackback címe:

https://konyhacsata.blog.hu/api/trackback/id/tr17578868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.