A tábornok dicsőséges harcba indult a cukkinik ellen. Egy gyors hadmozdulattal váratlanul manőverezésre késztette az ellenséget, így felderítve annak eddig ismeretlen erősségeit.
A cukkinik kis hengeres teste szinte kínálja magát, hogy az ember megtöltse őket. Egy ideje már járt a fejemben, hogy is csináljam, de nem jutottam vele dűlőre. Szeretem a klasszikus megoldást, amikor rizses töltelékkel önmagában egész ételt alkot, de most valami különlegesebbet akartam. Aztán egyszer csak beugrott, hogy nem akarom a cukkini belsejét visszatenni, hanem inkább egy főzelékfélét főzök belőle, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy valami savanykás, tejfölös krémszerű legyen, amihez kiválóan illik a dödölle, így pedig már köretet is adhatok hozzá.
Kicsi, 4-5 centi átmérőjű cukkiniket vettem, majd öt centis darabokra vágtam őket. Egy vékony pengéjű, éles késsel kivágtam a belsejüket úgy, hogy mintegy fél centis falvastagságú csövecskék lettek belőlük. Egy kevés hajszálvékonyra vágott hagymát óvatosan párolni kezdtem egy diónyi vajon, a kivágott belsőket felszeleteltem kis hasábokra, majd a hagymához szórtam, rávágtam egy kevés friss kaprot, egy adag tárkonyt és egy kevés citromlevet. Semmilyen már folyadékot nem adtam hozzá, alacsony (4/9) erősségen puhára pároltam.
Egy közepes fej hagymát apróra vágtam, szintén alacsony lángon dinszteltem, amikor megpuhult, rászórtam egy fél csokor petrezselymet és egy felaprított zsömlét. Friss, vagy kicsit szikkadt, jó minőségű zsömle a legjobb, én a ludwig és mentesi féle német zsömlét szeretem leginkább. A zsömlét kis aprítógéppel aprítottam, majd összekevertem a hagymával, sóztam, borsoztam, majd hozzákevertem a darált marhahúst. Végezetül egy tojással átkevertem és belegyömöszöltem a cukkinihüvelyekbe. Egy kivajazott jénaiban a sütőbe dugtam és közepes hőmérsékleten megsütöttem.
Amíg ez elkészült, a cukkini gyakorlatilag megpuhult, ekkor egy kevés keményítővel elkevert joghurttal és némi tejföllel behabartam, de úgy, hogy a végeredmény valahol egy tejfölös mártás és a főzelék között legyen. Véglegesre ízesítettem egy kevés friss kaporral.
A dödölléhez apróra kockázott krumplit főztem annyi vízben, ami pont ellepte, majd miután megpuhult, a főzőlével együtt összetörtem, sóztam és rétesliszttel tésztaszerű masszát készítettem. Serpenyőben két evőkanál mangalicazsírt hevítettem, közepes-magas lángon beleszaggattam a kis krumplis galuskákat és kellemes pirosra sütöttem őket. (A forgatáshoz nekem egy kis hegyes bambusz sasliknyárs jött be leginkább.) A kész dödölléket papírra szedtem.
A tállaláshoz pár kanál főzeléket tettem a tányér közepére, abba állítottam a megsült töltött cukkiniket és körberaktam az aranybarna dödöllékkel. Ilyen lett:
A tábornok szerint: nagyon összeállt a dolog, harmonikus és finom lett. A tejfölös-savanykás főzelék kiválóan lágyította a töltelék határozott ízét és erősítette a dödölle kellemes, lágy aromáját.
Nagyméretű bennszülött szerint: nagyon finom! Te miért nem eszed meg a cukkinihüvelyeket?
