HTML

Mindennapos konyhacsaták

Naponta vívjuk a csatákat, ellenséges terepen, bizalmatlan benszülöttek körében. Ez egy háború krónikája, mely sosem érhet véget és fellángol minden nap, újra, meg újra.

Friss topikok

Linkblog

Rakott kel

2009.03.06. 12:00 Before


Ez egy igazi "térítős" kaja. Ha létezik a környezetünkben valaki, aki utálja a kelkáposztát, de legalább egy falat erejéig megbízik bennünk, bátran vágjunk bele, egészen meglepő végeredményre juthatunk. Mifelénk a nagyméretű bennszülöttet még a kelkáposzta szagával is kínozni lehet, számára a kelkáposztafőzelék a világ legalantasabb dolgainak egyike. A kisméretű korosztályának megfelelően semmit se eszik meg, ami bonyolultabb, mint egy szelet vajas-párizsis kenyér. Mégis, mindketten imádják a rakott kelkáposztát. Ha nem is tépik szét érte a konyhát, hogy mikor lesz legközelebb, de lelkesen fogyasztják, sőt a kisméretű bennszülött egyszer egész konkrétan meg is dícsérte!

Hogy beszámíthatom-e a klasszikusok közé, nem igazán tudom eldönteni, de szerintem belefér. Vegyünk hozzá egy szép, egészséges fej kelkáposztát, szedjük le a csúnya és a túl zöld leveleket, amik túlságosan vastagok ahhoz, hogy rendesen megfőjenek. Célszerű a megmaradt fejből a torzsát kivágni, majd levelekre bontjuk, bő, sós, némileg köménymagos vízben puhára főzzük. (Ezt a fázist mindenképpen a kelkáposztagyűlölők távollétében végezzük, mert a főzés közben felszabaduló gázok nem éppen kedvesek az orr számára, még a legelvakultabb imádók is elismerik, hogy kedvencük ezen a téren kihívásoktól szenved.
A rakott kel amúgy egy pofátlanul egyszerű étel, négy alapvető összetevőből áll. A kelkáposztát már kipipáltuk, marad a hús, a rizs és a tejföl. A rizst tegyük fel főni, mintha csak sima rizsköretet csinálnánk. Amíg párolódik, egy nagy fej hagymát apróra vágva fonnyasszunk meg némi zsiradékon (rusztikus étel lévén nagyon jól illik hozzá a zsír, liba, kacsa, mangalica), ha már elég áttetsző (de semmiképp nem barna!), akkor vegyük a lángot magasabbra és dobjuk bele a darált húst. Szerintem legjobb a marha, de keverhetjük is némi sertéshússal, de a marhával mindenképp teltebb, intenzívebb lesz az íze. A húst pirítsuk, amíg szépen aranybarnára nem sül, közben rendszeresen zaklassuk a fakanállal, hogy szétessen. Fűszerezzük elsősorban sóval és borssal, de tehetünk hozzá némi összenyomott fokhagymát, majorannát, kevés őrölt köménymagot is. Az mindenesetre fontos, hogy erőteljesen borsízű és némiképp sós legyen, mert a rizs mindenképp enyhíteni fogja az ízeket. Mire a hús szépen megpirul, a rizs is megfő, ekkor keverjük össze alaposan.
Ha kis adagot készítűnk, akkor egy kis méretű fém, vagy üvegtálat vajazzunk ki és kenjük le vékonyan tejföllel, majd béleljük ki nagyobb méretű kel-levelekkel. Ez némileg feldobja az ételt, ha tálaláskor kiborítjuk (bár a gyengébb idegrendszerű kelkáposztagyűlölők megijedhetnek a váratlan kelkáposztás kinézettől!). Nagyobb adag esetén egyszerűen csak vajazzuk ki az edényt és kész. Tegyünk alulra egy réteg rizses húst, kenjük meg tejföllel, majd arra fektessünk lecsöpögtetett káposztaleveleket, hogy az egészet elfedje. Egyengessük el szépen és egyáltalán ne aggódjunk, ha a levelek szétmálanak, ez egyáltalán nem fog senkit se zavarni. A lényeg, hogy egyenletes rétegben borítsuk a húst a kelkáposztával. Ezután megint egy adag rizses hús, majd tejföl és káposzta következik, és így tovább a végtelenségig, de legalább addig, amíg a tál meg nem telik, vagy el nem fogy az alapanyag. Sok tejföl fog belemenni, de nem is érdemes spórolni, úgy finom!
A felső rétegre ne tegyünk káposztát, hanem a tejfölt szórjuk meg zsemlemorzsával, daraboljunk rá pár deka vajat és az egészet toljuk be a sütőbe, amíg a zsemlemorzsa kellemesen vonzó színűre nem pirul.
Melegen, frissen tálaljuk, ilyenkor egyébként nem könnyű szépen formásan kiszedni a tálból, főleg az első adagot nem, de ez annyira nem nagy baj. A kis adagot csináltunk, borítsuk ki egy tányérra és úgy szeleteljük, mint egy tortát. Bőven mérjünk hozzá tejfölt!

1 komment

Címkék: hús tejföl rizs kelkáposzta klasszikusok délidőben

A bejegyzés trackback címe:

https://konyhacsata.blog.hu/api/trackback/id/tr63982252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Garfyka 2009.03.06. 13:28:06

Éljen a kelkáposzta!
Nálunk töltött "kelkáp" készült.
süti beállítások módosítása